Rájöttem, hogy kissé elhanyagolom ezt a helyet mostanában, és az meg már mégis hogy nézne ki, hogyha csak a múlthétvégi színházról számolnék be. Így döntöttem hát el, hogy billentyűzetet ragadok, pusztán azért hogy írjak pár sort, kipróbáljam az új (véleményem szerint borzalmas) billentyűzetet a nappaliban, és hogy jelezzem, még élek. :)
A nevezett kockacukor csak annyira érdekes, hogy címet adjon a bejegyzésemnek, de azért elregélem, mert miért ne?! Szóval annyi történt csak, hogy a 'kocka'-cukornak a mellékelt, nekem nagyon szimpatikus formát sikerült felvennie. És hogy hogy találkoztam vele? Arra gondoltam, hogy iszok egy Katy-féle kávét: sok tejjel, nagyon sok cukorral, és persze Gold. :)
És akkor jöjjön még egy kis mellébeszélés. Voltam fogorvosnál - ami megviselt, mert gyakorlatilag három napi programomat alakítgatta a maga kénye kedve szerint a dolog. Aztán voltam színházban is, de ezt egy másik 'cikkben' majd, ami igyekezetem szerint sokkal kevévsbé lesz erőltetett hangvételű (ez sem azért az ám, mert tényleg az lenne, csak megy mögöttem a TV, Showder klub, és a kettő együtt nem annyira megy :)). Aztán nem voltam Webber esten. :( Vagyis nem voltunk. Katival és Mariettával nem voltunk. Mert hideg volt, és esős idő. Marietta meg még tanult is. (Remélem, eredményesen!) És meglátogattam Katyék új porontyát, nagyon pici. :D Ekkorka az egész kutya ( = nagyon kicsike). Meg tanulgattam, és sokat egyetemeztem, még többet utaztam az egyetem miatt... Azt hiszem ennyi - és már értitek is, hogy vajon miért nem blogolok mostanság: egyszerűen nem történik semmi. :O
Utoljára mondták