Csacsiga Blog

Nálunk itthon sokat piszkáljuk a húgomat, hogy hogy tud olyan szerencsétlen lenni, hogy havonta egyszer elcsúszik a lépcsőn. (Nyakamat rá, hogy ugyanazon a lépcsőfokon!) Igazából szerinte piszkáljuk, de igazából ez először ilyesztő, másodszor meglepő, de a harmadik esettől…

Néha egy kép többet mond ezer szónál.

Lógok, úgy mint lenne még mit átnézni és a fejembe verni holnapra, és jelen pillanatban mégsem teszem. Így lógok. Karinthynél (-nál?) ez kicsit másképp nézett ki. Utóvégre, ha meggondoljuk, tulajdonképpen micsoda marhaság az egész - ez az egész intézmény, melyben minden arra…

Rájöttem, hogy kissé elhanyagolom ezt a helyet mostanában, és az meg már mégis hogy nézne ki, hogyha csak a múlthétvégi színházról számolnék be. Így döntöttem hát el, hogy billentyűzetet ragadok, pusztán azért hogy írjak pár sort, kipróbáljam az új (véleményem szerint…

Úgy döntöttem, eme nemes szabályt fogom követni a tervezett, ámde mindmáig mégis halogatott bejegyzések nagy részével, és csak néhányat tartok meg közülük - így a már készülő, és egyre csak dagadó Balatoni nyaramat; Lestatot és Mariust; a múlt hétvégi Broadwayt…

Na, nem az a medve-féle.Egyszerűen csak itt és most, nyilvánosan megkövetek mindenkit, akinek nem válaszoltam a héten e-mailre/sms-re. (Főleg az ubbiakat.) Bocsánat. Magyarázkodhatnék (volt, hogy még nem tudtam biztosan, aztán mire igen, már megfeledkeztem róla, volt, hogy itthon…

Oltári srácok: január 26. 3. sor közepeABBA - The show: február 11., elöl, oldalt (ezen a jegyen kevésbé ismer(t)em ki magam :)) - ezutóbbit tokban katuk. :)Kati pedig említett múltkor "valami" Webber-t a Művészetek palotájában. :DBárcsak az egyetemmel is ilyen jól…

Bizonyos stílusú (amerikai) filmeknek tipikus jelenete, hogy a főhősnő (legyen fiatal, vagy idősebb), kezében egy üveg borral (ha ven egy kis esze, fehérrel, nem édessel! :)), hosszú szoknyában, és egy, a hátára terített kardigánnal/pulóverrel felszerelkezve leül a tengerparton,…

Csak hogy Dávid is örüljön - itt a (mai) következő post - csel és visszadátumozás nélkül. :P Ugyanis van egy dolog, amiről mindenképpen - úgy érzem - be kell számolnom. Múlthéten ugyanis, mikor már mindenből elegem lett, aminek köze van az egyetemhez, egy kicsit elkezdtem…

Drága Katalin, Kata, Kati és hasonló nevű ismerőseim. Mivel belőletek sokat ismerek (persze sosem elég :)), ezért úgy érzem, itt most van helye egy közös köszöntésnek. :)