Csütörtökön hívott Szilvi - és ezzel kezdődött az egész. :) Mindenféle nagyon nehézkes egyeztetések után (én pl. mindenkinek mást írtam/mondta a hatalmas szervezkedés folyamán) végül negyed nyolc/fél nyolc felé idejött értem Újpestre. Innen a Ferenc körút felé vettük az irányt (”Szilvi azt mondta, hogy mondjam azt hogy már elindultunk, ami amúgy igaz is”:D ), ahonnan (negyedóra a tilosban) tovább mentünk a Mester utcához (távolság, mi?), ahol bevártuk Katát, és immár együtt volt a csapat. (”Niki, te így jösz? De azért smiknelni fogsz, ugye?”) Odaértünk valamikor Szilviékhez, ahol aztán ‘megéheztünk’, majd indulás Tacuba felé, olyan tizenegy óra tájt (inkább később). Persze végül nem is oda mentünk, inkább a Bora-Bora. Profizmus a biliárdban, az első kör Tequila és egy Vodka-Bomba után már letagadhatatlan volt. :) Kint ment a karaokee, ezt úgy néha toltuk velük, a rosszabb számoknál (illetve előadóknál :D) pedig ott volt nekünk a zenegép. Na jó, ez másoknak is ott volt. :)
Aztán, mikor már kezdett úgy kinézni, mintha lassan unnánk a biliárdot, hoztam egy-egy Mojitot a társaság 60%-nak. Kicsit több. A koktél-pultnál a srác eléggé kész volt már ekkorra. Aztán vissza, kicsit még elvoltunk, um. legyeskedtünk az asztalunk körül, aztán kiültünk, hadd dübörögjön a zene füleinkbe. Persze nem volt zerencsénk, a karaokee-t lekéstük. :( De vigasztalásképpen jöhetett a következő kör tequila. Party hangulat még nagyon meg volt, olyannyira, hogy mikor elfogyott Mojito (persze az ‘erotikus cseresznyeevés’ nem mardhatott el :D) jöhetett a következő kör tequila, meg egy-egy Backardi-Cola. (”Hello, három tequilát, meg egy Cuba librét szeretnék kérni.” “Cuba librét a koktélpultnál tudtok kérni.” “Őőőő… akkor egy Backardi-Colát kérhetünk helyette?” “Aha, az megy. De… az ugyan az, nem?”) Persze eddigre már eléggé késő volt (vagy talán inkább korán kezdett lenni). Aztán, ha már lány party volt, ennek a részenk is elő kellett jönnie. :)
De csináltunk egy cosmó képet, úgyhogy most Kata kérésére (vagy olyasmi, mert ő azt mondta, hogy tegyem fel a barátaimat az iwiwre :) ), álljanak itt tehát ketten a legjobbak közül:
Olyan fél öt körül el is indultunk haza fele, valamiveháromnegyed után szálltuk fel a metróra a Ferenc körúton (ugyanis valamilyen nagyon furmányos okból kifolyólag, amit így utólag senki nem tud pontosan meghatározi, ahelyett, hogy átmenünk volna Katáékhoz, úgy döntöttünk, hoy kimegyünk a világvége után még hatszor távolabbra. Szilvi sanja haza ment, mert mentek Miskolcra, és korán indultak (lehet, szegényke le se feküdt?), de a Határ útig elkísérünk, majd a Kökin felszálltunk egy buszra, ami csak soká indult, egy húsz percet szerintem tuti vártunk. Persze ezt már nem biztos, hogy teljesen sikerült belőnöm. Rákoskeresztúron pedig újabb átszállás. Nade! A vicc most jön. Nem ott kellett leszállni ahol akartunk, és nem is ott, ahol leszálltunk - merthogy a kettő között még van ám egy megláááó, csak a buszsofőr b* megálllni. Egy kis reggeli séta tehát. Igazság szerint nekem az a véleményem, hogy az ott már nem is Budapest, de az biztos, hogy nem a főváros. :D Tényleg a világvége után van hatszor, legalább. BKV-val legalábbis midenképpen. :D
Csak azt sajnálom, hogy nem számoltuk meg a szoba sarkait, mert az én álmomnak még csak-csak mindegy, de az övének még szurkoltam is volna. :)
Az estéről készült hatalmas mennyiségű képi dokumentáció is - a legjobb harmincat megnézhetitek itt.
Utoljára mondták