Fél kettő van, és mára abba hagyom, mert fáj a fejem. A sok nem alvás és a kihagyott étkezések hatása valószínűleg, hogy este már a második pohár bort megéreztem, mikor felállátam utána. De legalább érdekes este volt. Meg jó is volt. Nem is tudom, melyik inkább. :)
Az esti beszélgetések, meg a midenféle mostani dolgok hatása lehet, hogy hazafele jövet azon gondolkodtam, hogy vajon hány ember kell az életemhez. Rájöttem, másfél. Persze kettő sem unatkozna, de a másfél azért pont jó, mert ha "két ember lennék", akkor egyikünknek sem lenne teljes élete, mert egyikünk a nap 28 órájában foglalkozna a komoly, fontos dolgokkal, másikunk olyan 23 órában élne. Másfél emberre nehéz leosztani az életm ilyen formában, így az lenne a legtökéletesebb. :D
De mindenesetre mára felfüggesztem mindamásfél emebr életét, mert mint említettem, fáj a fejem. Pedig lenne még mit tennie az egyiknek, és lenne ötletem a másiknak is, de inkább egy kis nyugi, és jobbanlevésretörekvés, mert már alig látom azt, amit át kellene néznem és akár javítanom, úgyhogy mára, bocs, de enniy (tudom, ezt már írtam, de ismétlés a tudás anyja). És bekövetkezett, amire számítottam, csak másfél percet késett. :) Nah, neki is elmondom, hogy nehari, de ma egy kicist éltem, és most fáj a fejem, aztán pihi.
Jah, a cím meg csak az estére utal. Jó volt, és annak ellenére lett egy ilyan rendelés, hogy KömC kampánycsendet rendelt el, amit igazából nem is. De fini volt. Nem az el nem rendelt kampánycsend, hanem a Speciál pizza. Meg a "bőséges" sajttál. :D
Utoljára mondták