Johan Strauss: Denevér - így talán már ismerősebb. Nem? Sebaj, akkor majd elmesélem.
Eiseinsteint, a jómódú bécsi polgárt (Dániel Gábor) ügyvédje (Fila Balázs) nem tudja kihúzni a csávából: egy adóellenőr felpofozásáért nyolc napra fogdába kell vonulnia. Feleségével, Rosalindával (Kalocsay Zsuzsa) utolsó vacsorájukat készülnek elfogyasztani éppen, mikor megérkezik Eiseinstein legjobb barátja, Falke, az, egy régi tréfa miatt, Dr. Bőregérnek csúfolt közjegyző (Földes Tamás). Elmeséli barátjának, hogy sikerült kieszközölnie a fogdaőrnél, hogy csak másnap hajnalban kelljen bevonulnia, így sikerül egy hatalmas szilveszteri ‘muriba’ elcsábítania. A férj nehéz szívvel búcsúzik, s ugyanígy tesz a cseléd, Adél (Bucsi Annamária) is, akit beteg nagynénjéhez engedett el a ház úrnője estére.
Az estélyen azonban újra találkozhatunk a társaság tagjaival - persze mindenki álnéven jelenik meg, ami így okot ad némi konfliktusra, sok mulatságra és rengeteg szép dallamra.
Orlowsky herceg, az orosz házigazda estélyei mindig is pajzánságukról, és mérhetetlen mennyiségű alkoholról voltak elhíresültek, ám ezen az estén a herceg (Peller Károly) sajnos egy kicsit késve érkezik, de hogy addig se várjon a vendégsereg hiába, a házigazda szerepét átmenetileg a herceg nénikéje veszi át - akinek feltett szándéka, hogy egy igazi, előkelő estélyt tartson, illedelmes társasággal. Addig sem kell persze unatkozni, hiszen a néniről is hamar kiderül egysmás, valamit az est színjátéka már javában kezdetét veszi ezalatt is.
Először Olga, Ida (Oszvald Marika) testvére érkezik meg (Idát hamar a szívébe zárja a néni), majd hamarosan sor kerül Olga és az akkor érkező francia márqui bemutatására. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, valójában Eiseinsteint mutatták be saját szobalányának. A következő fontos vendég egy francia lovag (Langer Soma) - a két francia társalgása egyszerűen lenyűgöző, a franciául nem beszélő néni menti azonban a helyzetet. Ezután már csak egy számottevő szereplő felbukkanására kell várnunk - Eiseinstein felesége magyar grófnő szerepében, és egy - szerintem - gyönyörű ruhában érkezik. Ígyhát fokozódik a kalamajka, a ‘márqui’ hamar belehabarodik a gyönyörű ‘grófnőbe’ és nem képes ellenállni vonzerejének, ám ez akár még a vesztét is okozhatja. A herceg érkezése csak parázs a tűzre (vagy hogy is mondják ezt), hiszen innentől számolatlanul bontják a pezsgőt, és tudjuk, ez mire vezethet.
Mikor hatot üt az óra, teszünk egy kis kitérőt a a börtön felé, Frosch, a fogőr (Dézsi Szabó Gábor) vidít fel bennünket ebben a hajnali órában - engem kicsit l’art por l’art társulatra emlékeztető, hasunkat fogva nevetős stílusban - a kedvencem az egér, ha megnézed, egyből megérted. Hogy teljes legyen a kép, még néhány félreértésbe természetesen bele kell bonyolódnunk, mielőtt mindenre fény derül, s meg tudjuk, valójában ki és miért is űzte ezt a komisz tréfát a mi Eisensteinünkkel.
Nem tudok mit mondani róla: egyszerűen isteni volt! Vagy inkább ördögi?
Utoljára mondták