Dolhai Attila, Janza Kata, Bereczki Zoltán, Homonnay Zsolt, Vágó Zsuzsi, Polyák Lilla…
Eleve a jegyszerzés már arra utalt, hogy nagy mázlink van, aztán persze a pénetk olyan jól sikerült, hogy ez volt a tökéletes befejezés hozzá. :) Mostanában úgyis egyre gyakrabban járok a Nagymező utca felé, most (megint) be is mentünk, és nagyon nem bántuk meg.
Rudolf, Erzsébet és Ferenc József fia, az osztrák-magyar monarchia koronahercege életének utolsó hónapjairól. A házasság előtt álló Vetsera Mária bárónővel a fiatal férfi a walesi herceg estélyén ismerkedik meg, s az érdeklődés láthatólag kölcsönös, szinte azonnal egymásba habarodnak. Természetesen egy ilyen kapcsolatnak csak ellenségesei lehetnek - a császár, a miniszterelnök, a koronaherceg felesége, … A helyzetet bonyolítja a történelem folyása, Rudolf nézetei a vallásról, háborúról… mindenről. A végső csapást az ifjú életére a magyarok árulása méri. Az akkor bécsi nép életébe szintén bepillantást nyerhetünk a darab révén: Pfeiffer, a bábjátékos szintén kulcsfontosságú figura, hiszen nem egy ügyletet bonyolított már le a rangos személyek között, és mindig midenről tud, mindig van mit mesélnie.
Az Operettszínház természetesen megintcsak hozta a formáját - látványos díszlet, csodás jelmezek, és gyönyörű számok, mint például a Holnap hídjai, az Ez más, a Csuda csinos, és még sorolhatnám.
A darab végén az elsöprő tapsvihar kishíján még Dolhai Attilát is elhallgattatta, de ő azért mosolyogva kivárta a csendet, majd bizalmasn közölte, hogy a darab körüli pletykák az utolsó előadásról, és ilyesmik teljes mértékig cáfolandók, a következő évadban újabb előadások várják a közönséget!
Ezek után már csak egy kérdésem maradt: mikor megyünk legközelebb?
Utoljára mondták