Huh... Az elmúlt két (vagy inkább három?) hét maga volt a káosz. Nagyon sok minden volt egyszerre. Megállás nélkül. Az elmúlt egy hétben nem nagyon aludtam, és azt sem mondanám éppen, hogy nagyon szerencsés hét volt. A félév nagy tanulsága: ha egy héten 3+ ZHt ír az ember, akkor ezen tárgyak pótZH-i is egyszerre lesznek. De nem baj, azért van minek örülni is - PT vizsga, és MI vizsga. Ez utóbbira már sajna régóta várok, de majd most, az előbbi pedig úgy alakult, hogy szinte az utolsó pillanatban kaptam észbe, hogy hoppá, a HFkről teljesen megfeledkeztem. :) Az elsőből ugyan nem sok volt már vissza, és utólag látom is, hogy egy durván félórás meló lett volna. Ha egy kicsit több tehettséget mutatok a gondolkodás folyamata felé... Egy darab kivonással oldottam meg. És több órám ráment, míg valami egészen extra bonyi dolgot próbáltam belerakni. :S De kész lett - úgy, hoyg csütörtökön este tizenegykor sikerült neki ülni. A másodikhoz kinyomtattuk Katynál (mégegyszer köszi :D) az elémletet, de aztán hazahoztak kocsival, így nem tudtam a buszon olvasni. Szóval pénteken fogtam hozzá, és 'derítettem ki', mi egyáltalán az a PDDL. Azóta tudom, és azt hiszem, egész jó barátságba kerültünk, mert kb. hat óra alatt meglett, ebben benne van a doksi megírása, a levlista végigböngészése (és semmi érdemleges információ nem találása :)), a segédlet átolvasása is. Nem mernék rá megesküdni, hogy a fenti dolgok nem tartottak-e tovább, mint maga a HF megírása. :D
A necces csak az volt benne, hogy fél hatkor már rajtrakészen kellett álni, mert színház volt este. De Ötre már azzal is kész voltam. Szóval, ha az első négy napot nem számítjuk, egész jó ez a hét. :D :P És most pihi. Szellemileg legalábbis. Egy kicsit.
Utoljára mondták