Gondolkoztam, hogy mi lehetne a jobb - mindenről külön posztot írni, amiről mesélni akartam, de még nem tettem meg, vagy inkább egybe belesűríteni mindet. Végülis, hogy milyen logikával jutottam ide, én magam sem tudnám reprodukálni, de a lényeg, hogy egyben elmesélem, alfejezetekkel. :) Úgyhogy kezdjünk is bele, mielőtt még megunom. :)

SZÜLINAPI PARTY (2009. 06. 12.)
Hét kemény évvel ezelőtt történt valami, ami megváltoztatta a világot - de legalábbis a világnak azt a felét, amelyikben én (is) élek. Született egy kis ráncos tündér, aki - és ez mindenképpen javára váljék - alig két nap alatt 'kiheverte' a ráncait, és tündér létére tündéri is lett. Emlékszem, alig mertem megfogni - szombaton délelőtt mentek haza, és mi siettünk is hozzájuk az újralátás reményében. A baba - rendes nevén Gábor :) - persze többnyire aludt, és kereszt mami kérdezte, nem akarom-e megfogni... Persze, hogy majd jól felébredjen, és ott sírjon nekem. Arra már nem emlékszem, hogy vajon felébredt-e nálam, de nem sírt, az biztos. :D Mindenesetre ennek tehát már hét éve, jövőre nagy iskolás fiú lesz, úgy két hete volt a ballagása, van már iskolatáskája, és tolltartója is. Már készül. :) De, egyenlőre még nem tartunk, ott most még csak a szülinapi party volt. Jó előre meg kellett beszélni keresztmamiékkal, hogy mikorra s lesz megszervezve, mert nekem szombatra befigyelt egy Hooligans koncert, előtte meg a partyhoz kellett hozzátervezni a fogyókúrámat. :D De a lényeg, hogy 12-én, két nappal Az Ünnep után megtartottuk a party-t is. (Szerdán meg ám nagy McDonald's-os partyja volt a barátokkal, bezony!)
Mami ötlete az volt, hogy vegyünk neki valami "őrület-tortát" - vagyis valami Pókember/ Ben10/ Shrek/ Hulk... Szóval valami olyan figurát, amiért a gyerek nagyon oda van. Hát, apával bejártunk pár cukrászdát, láttunk olcsó fagyit, drága tortát, meg ötlettelen helyeket is, és végül a Végvári cukrászda mellett döntöttünk. Higyjétek el, nem kötöttem velük üzletet, tényleg nagyon finom volt a torta, és gyakorlatilag bármilyen tortából megcsinálnak bármilyen figurát. (Pontosabban bármilyen ízű vajkérmes tortából.) Ráadásul hatalmas torták (olyan 25 szeletes), olyan 6-8e HUF, és olyan finom marcipán van rajta, hogy... Nyammm. Tini nindzsát vittünk, hát, a gyerek nagyon meg volt illetődve, nagyon tetszett neki, úgyhogy bejött az ötlet. :) Az első napom ráadásul a fogyim után, és Mari olyan fincsi dolgokat csinált, hogy muszáj volt mindenből egy kis kóstoló. A másnapi reggeli úgy, ahogy volt (vagyis nem volt), kimaradt. A hangulat is jó volt (az szokott lenni :)), Gabival legóztunk (három autót is építettünk), Dorkával is volt egy kis huzavona - sőt, jut eszembe, Gabival még virágot is ültettünk. Szóval jó volt, Boldog Szülinapot, Öcsi. :)

HOOLIGANS KONCERT A PECSÁBAN (2009. 06. 13.)
Na, ez volt csak igazán érdekes. Még októberben (ha jól emlékszem, akkor voltunk utoljára) megbeszéltük, hogy ide majd mennünk kell. Így, mint olyan felkészültem, félretettem, és ráadásul szerencsésen becsúszott egy kis mellékes is azon a héten, lényeg a lényeg, Szilvivel voltunk jegyet venni, úgy jó két héttel a koncert előtt (aztán a Madách térről elsétáltunk az Oktogonhoz, egészen pontosan a Zöld Teknős Barlangja nevű teaházhoz - ezzel van egy külön sztorim, de azt talán majd máskor elmesélem). A sors iróniája, hogy amilyen gyakran találkoztunk úgy két hónappal ezelőtt, annyira ritkán látjuk most egymást. :( Szóval eljött a nagy nap előtti péntek, telefon Neki, hogy mit-hogyan-merre - olyan húsz perces beszélgetésnek az lett a vége, hogy nem tudjuk még. :) Másnap végülis jól kitaláltuk, nyolckor kezdődik, odaérünk negyed/fél nyolcra, bejutunk, előreverekedjük magunkat. Mindebből az lett, hogy mire (négyen) összeszedtük egymást, olyan 7:55 lehetett... Szabadtéri színpad, így nem volt akkora para, elég jól láttunk, és bár oldalt voltunk, elég közel, szóval nem panaszkodom. Maga a koncert, szerintem jobb is volt, mint a múltkori - annyiban biztos, hogy amit vártam, ahhoz ez most (sokkal) közelebb volt. :)
Koncert után Szilvi még várt, mondjuk úgy, hogy volt némi 'elintézni valója', így az eredeti terv (haza megyek egyből) emiatt módosult. Éppen 'Vadászati napok' voltak a vár mellett, ezzel egybekötött bor- és mindenfélevelejárója-kóstoló :), ott körül néztünk, és a hangulat megjött: egyszer el kellene néznünk kifejezetten azzal a célzattal, hogy ott eltöltjük az estét egy ilyen napra. :) Mi most nem maradtunk, ki lett találva egy kocsma, hogy üljünk be oda, de aztán a társaság megéhezett, így becsüccsentünk az Oktogonon enni. Itt aztán, hogy, hogy nem elmúlt a kedv. Végülis elindultunk haza - igaz, a Blaha fele sokkal gyorsabb lett volna, de Szilvi "..., te jössz velem" kijelentésére nem igen tudtam és akartam nemet mondani, így végül olyan négy órára értem haza, kilenc fele keltünk. De nem magamat sajnáltam... :( Mindent egybe vetve azt az egyetlent leszámítva jó este volt, Szilvivel még egy (~)fél órát elbeszélgettünk a buszmegállóban, ha nem kellett volna tanulnom másnap, ez talán még több is le(het)ett volna. :)

SZOCIALIZÁCIÓ (2009. 06 közepe :))
Mindenféle bakik, stb. után végülis az utolsó vizsgám 18-án volt, ez csütörtök, ha valaki már most sem emlékezne rá. :)) Katyval megbeszéltük már jó egy hete, hogy után találkozunk - és végre visszaszolgáltatom a formáját, amit már múltkor is elfelejtettem (halkan megjegyzem, most is :O). Na meg persze egyébként is. Aztán beszéltem Katival is, hogy találkozni kéne, így végül hármasban elcsacsogtunk vizsga után (itt szeretném tudatni Veletek, hogy 'Közepes' eredmény értem el, ami azért igencsak meglepett), aztán Katy ment megbeszélésre, Kati vásárolni, sőt, még István is elindult velünk - diplomát védeni. Értesüléseim szerint nem sikerült elvenniük Tőle. :) Kibeszéltünk és kitaláltunk egy csomó mindent (Margit sziget, grill party, piknik (by the way - talán Dickenst kéne olvasnom :)...), szóval tök jó kis délelőtt volt. Viszont előtte éjszaka nem igen aludtam, úgyhogy nagyon fáradt voltam, Krisztivel is megbeszéltük, hogy aznap találkozunk, de az volt a gyanúm, hogy ha hazamegyek, rögtön elalszok, így megbeszéltük, hogy legyen inkább péntek.
Pénteken már az Örsön jártam, mikor eszembe jutott, hogy Judit egyszer említett egy helyet, ahol a fő étek a sült krumpli. Gyorsan meg is jegyeztem magamnak, hogy meg kell majd tőle kérdeznem, hogy hol is van ez, ha legközelebb találkozunk. Krisztivel a Móriczon találkoztunk (azzal a céllal, hogy ebédelünk egyet valahol), és mikor kérdeztem, mihez lenne kedve, felvetette, hogy van egy sültkrumplis hely "pont itt szemben". Kicsi a világ. :) Szóval sültkrumpliztunk, meg elbszélgettünk egy jót. Aztán egyszercsak felhívott Katy, hogy mit csinálok éppen, mert unatkozik, és csak soká megy a vonata. Végülis megbeszéltük, hogy viszünk Neki ebédet, és felmegyünk hozzá jegeskávézni. Odafele menet találkoztunk Katival is, aki szintén ebédbeszerzésen járt, így sikerült megint Náluk kikötni. Megint tetszett. :) Kriszti csütörtökön véd diplomát, szurkoljatok Neki is! :) Ja! És találtam embereket (vajon kit, ezek után? :)), akikről kiderült, hogy nagoyn szívesen néznének meg velem egy balett előadást, úgyhogy ez is meglesz. És Kati szerzett nekünk Evita jegyeket is. :) Szépen indul a nyár. :)
Péntek délután Budaörs, a családi szőlőültetvény megművelésén dolgoztunk (az a kis szőlő milyen büszke lenne magára, ha hallaná, hogy így neveztem :D), meg kitakarítottuk a házat, aztán este a jól megérdemelt borozgatás. Szombaton aztán haza, Szasza főzött nekünk ebédet, meg kávét. :)
Ellenben vasárnap folytattam önszocializációs hadműveletemet és Mariettával is találkoztunk. Mivel egész nap rossz idő volt, így többé-kevésbé lemondtunk eredeti terveinkről (persze a találkozóról nem), aztán délutánra egész rendbe jött az ég, úgy voltunk vele, hogy amúgy is arra megyünk, elpillantunk, hátha mégis van valami. Így keveredtünk végül el a Nagymező utcába, de mivel nem nagyon hittünk benne (én legalábbis mindenképpen), nem nagyon kapkodtuk el a dolgot, így aztán csak az operettblokkra értünk oda, Marietta azt mondta "Végülis jó volt hallani élőben azokat a dalokat, amiket a szüleim mindig csak emlegettek, Jó-ebédhez-szól-a-nóta jelleggel." :D Ez tetszett. Aztán beültünk a kávézónkba, olyan fél hét, hét óra lehetett, majd elbeszélgettük az időt, a srác tizenegy órakor jött oda, hogy ne haragudjunk, de zárnának... Remélem, Mariettának is sikerült elérni a villamost; én elérem az utolsó buszt. Igaz, ez kicsit körülményesebb, mint az összes többi a nap folyamán, de ennyit megért. Elszaladt nagyon az idő.
Ezen szocializációs tevékenységeimet természetesen tovább szándékozom folytatni, persze jelen pillanatban erőt gyűjtök, mert ez a rossz idő, rosszat tesz. Főleg most, hogy zavartalanul, lelkiismeret-furdalás nélkül élvezhetném végre a napsütést. Grrr. Persze a nyár sok szempontból előnyös - olvasni is lehet például lelkiismeret furdalás nélkül, és csupa olyasmivel tölthetem el a szabadidőmet, ami tényleg érdekel, és leköt. A tanulás valahogy egyre kevésbé volt ilyen jellegű szabadidős elfoglaltságom a félév előrehaladtával, úgyhogy bármi is lesz a nyáron, a szellemi szabadság és pihenés nagyon jól (fog) jön(ni). A gyerekkel is megyünk ám majd mindenfelé, csak ezt ő még nem tudja. :D Persze mindenhova csak egy feltétellel... Ezt pedig az érdekeltek úgyis tudják, hogy micsoda. :)