Csacsiga Blog

Eredeti cím: The I Inside
Év: 2003
Rendezte: Roland Suso Richter
Fsz.: Ryan Phillipe, Sarah Polley, Piper Perabo, Robert Sean Leonard
Forgatókönyv: Micghael Cooney, Timothy Scott Bogart

Most úgy tűnik, kicsit sok filmet nézek mostanában, de annyi baj legyen. Ráérek. :) Igazából az van, hogy megválogatott filmeket nézek, és ezekről érdemes élmény beszámolni. :)

Szóval a film kicsit Pillangóhatásos, kicsit Memento-s, utóbbival szemben előnye, hogy akkor is megérted, ha nem szólnak előre, hogy figyelj nagyon. Simon Cable egy baleset után a kórházban ébred fel. A doki, aki amúgy gyakorló gyerekorvos, és csak azért kapta meg az esetet, mert kevés a személyzet jelenleg a kórházban, szépen elmondja neki: balesetet szenvedett, megállt a szíve - két percre, de újra tudták indítani. A következő pár kérdésből aztán kiderül, Simon sajnos nem sok mindenre emlékszik, egészen pontosan két évnyi információ (de napra pontosan) hiányzik. Előkerül egy elbűvölő szerető, egy bájos (talán nem?) feleség, jönnek sorra a vizsgálatok, majd hirtelen Simon a két évvel korábban ébred. Kiderül, akkor is ebben a kórházban lábadozott egy baleset után, de mire valami fontos információ kiderülne, ő már ott sincs, újra a jelenben jár. Mindkét időben az orvos magyarázza szépen, hogy előfordulnak ilyen esetek egy baleset után, és csak hallucinál, de hamarosan rendbe jön. A gond csak akkor kezdődik el igazán, mikor a korábbi balesete körülményei kezdenek egyre világosabbá válni, mikor rájön, honnan is ismeri szeretőjét, s találkozik leendő feleségével a múltban. Ez a Mementós rész. Mikor rájön a Pillangóhatás-szerűre (bár sokkal egyszerűbben a lényege mégis ugyanaz), akkor aztán mindent elkövet, hogy ki is használja - de vajon meg tud-e menteni mindenkit, vagy a múlt már el van döntve, csak fel kéne dolgozni?

Igazából szívesen mesélnék róla bővebben is, de akkor azt kéne elmesélnem, hogy mi is történt egész pontosan, és akkor le kéne lőnöm a poént. Szóval elég legyen annyi, hogy nézzétek meg, ha az említett két film tetszet!! :)