Percről percre

Utoljára mondták

  • rehmkati: Örülök, hogy megemlítettél. :) És még Zsazs is belekerült!!! :D (2011.06.30. 23:07) Félév, címszavakban.
  • rehmkati: Mondtam neki, hogy lájkolja a 30/40-es kiírásodat facebookon, de azt... (2011.03.24. 13:53) agymen(t)és
  • csacsiga: @rehmkati: na, most nem merek Istvánnal találkozni (((: @menjus: ne... (2011.03.24. 10:30) agymen(t)és
  • menjus: Lájkolom a fejlécen a kiírást ;) (nem tom, mióta van ott, csak most ... (2011.03.20. 22:10) agymen(t)és
  • Utolsó 20

Re: Első napok az egyetemen

2010. október 16. @ 3 komment

Címkék: nevelde

Néhány napja rákerestem a nevemre. :) Néhány kifejezetten meglepő találat mellett Google barátom szólt, hogy menjus úgy három hete kérdezte, 'milyen az új suli'. Pedig én azt hittem, hogy elolvasom a csiripeket... :) Szóval ezzel a válasszal még adós vagyok Neki, így ezt a bejegyzést, menjus, most Neked ajánlom. :)

Előszöris nagyon furcsa.

- Nincs közelebb sokkal, mint a Műegyetem, pedig az ember azt hinné, így is valamivel több, mint egy órával órakezdés előtt el kell indulnom, hogy kényelmesen beérjek.
- Be kell járni és jegyzetleni kell órán, ami azért furcsa, mert alig voltak óráim az utóbbi félévekben.
- Mások az emberek. :) Az első benyomásm az volt, hogy az előítéletek igazak. Ez azóta egy picit javult. Nem nagyon.
- Mivel nem én vettem fel az óráimat, elég béna az órarendem. Viszont első félév ellenére van egy teljesen szabad napom, meg két olyan, amikor csak egy-egy órám van. Pedig több tárgyam van, mint az első infós félévemben, de majd' mindenből csak egyszer nyolcvan perc. (Igen, nyolcvan percesek az órák. Ez is fura. :D)
- Van sok buta terem. (Körépület, mit vár az ember?)

Óráimat tekintve...
- Nem bírom az informatikának becézett órát, amire azonban kötelező bejárni. Mivel azonban mi nem tanultunk a Word/Excel/PowerPoint mesterhármasról, nem tudom akkreditáltatni. (És azért ezzel kezdtem, mert épp most fejeztem be az info "házimat")
- Ha már panaszkodás: nem szeretem a filozófia előadót sem, de erről már korábban szóltam.
- Egy társadalom történet tárgyam nagyon jó lehetne, de sajnos az előadó nem igen tud előadni. Vagy nem érdekli.
- Cserébe könnyen érthetőek a közgázórák, pedig azt előre nem szerettem...
- ...és nagyon tetszik a szociológiakönyvünk is. :)
- plusz tanulunk írni (hetente kb. egy oldalas beadandó), beszélni (hetente új felmondani való - mintha nem beszélnék eleget magamtól is :D) és egy kis elméleti hátterünk is van, ez utóbbin szeretettel emlegetjünk Shannon. Igen, azt a Shannont.

Hát, így hirtelen ennyi. Tudom, ez kissé száraz így, de ha valami kifejezetten érdekes történik, úgyis beszámolok róla. :)
 

Hétvégék

2010. október 04. @ 1 komment

Címkék: barátok

Merthogy hétvége mindig van. Az elmúlt időszakban több is volt. De nyugi, nem akarok minden hétvégémről beszámolni az elmúlt tíz évből. :D De kettőről most szót ejtenék, mégpedig azért, mert rég nem írtam már beszámolót az egyszerű, de nagyszerű mindennapjaimról.

Először is: túl vagyok az elsőn. :)

Mégpedig az első wellness hotelen, sőt az első közös csajos nyaraláson is. :) Névnapom alkalmából mentünk (igazából nem :D), Tihanyba, persze azon a hétvégén, amikor végig szakadt az eső. A pénteket még egész jól megúsztuk, ugyanis, amikor esett, utaztunk, és mintha csak a kedvünkért tenné, délutánra, ha az idő fel nem is melegedett, az eső elállt. Nyilván nem is én lennék, ha minden simán ment volna, ugyanis útközben jöttem rá, hogy otthon maradt a fürdőrucim. Brühühü. De félteni azért nem kell, úgyis megálltunk a füredi Tesco-nál, így a hétvégére szánt elemózsiák mellé egy fürdőruha is bekerült a kosárba.

Tihanyba érvén aztán bedobáltuk a cuccainkat a házikónkba (ami nagyon barátságos, tiszta, kényelmes és jól felszerelt volt amúgy, az időjárás viszontagságairól pedig nem tehetett), és irány a wellness - hiszen nem lehet, hogy ne az legyen az első. (Meg egyébként is csak nyolcig volt nyitva.) Sajnos azon a késői órán lényegében már csak a jakuzzi és a szauna működött, bár, mint másnap kiderült, másra nem is volt szükségünk. :D Miután kiélvezkedtük magunkat, ideje volt vacsora után nézni. Mint azt mondtam, semmi sem mehet egyszerűen. :) A kinézett étterem nyilván korán bezárt, de így utólag azt mondom, ez nem is akkora baj, mert így a Gulyás Udvarban vacsoráztunk, ahol Katy párolt szarvasszeleteket evett vörösboros mártásban, krokettel,és áfonyával, mi pedig Mariettával kecskesajtos pulykamellet, sült krumplival. Ittunk is hozzá limonádét igazi citromból/kólát és ettünk utána desszertnek Gundel palacsintát. Mindezt teljesen korrekt áron, és nagyon kellemes felszolgálás mellett - csak ajánlani tudom. Az idősebb pincér valami hatalmas volt. :) Lefekvés előtt még égnek eresztettünk egy Lanternt a Balaton parton. Szép volt.

Másnap, mikor felébredtem, nem hallottam zajt a lányok felől, így gondoltam, még alszanak. Egy órát elfetrengtem még az ágyban, de aztán muszáj volt felkelnem, a reggelt nem lehet visszatartani. Akkor derült ki, hogy Katy is már vagy másfél órája ébren van. :D Legközelebb tesztelni fogom a feltevéseimet. :D Gyors reggeli után irány, természetesen a wellness. Már ekkor is csöpörgött az eső, de míg bent voltunk, szörnyen zuhogott. Az ebéd ötletemmel először le lettem szavazva, de aztán csak rávettem a lányokat egy idő után - bár más érvvel - hogy menjünk enni. (Az ebédünk egyébként melegszendvics-féle volt, de meglepően jól sikeredett. :)) Ezután átmenetileg csak kevésbé esett, így elnéztünk a kompkikötő felé, ahol a Café Tihany egyszerűen áhítozott utánunk, így muszáj volt betérnünk egy forró csokira/kávéra oda is, aztán (késő) délután még visszanéztünk wellness-szezni. Este egy kis TV/dumcsi után irány az ágy, mert másnapra hatórás kelés volt tervbe véve. Sikerült is. :) Reggelre még benéztünk a jakuzzihoz, hogy elbúcsúzzunk tőle, aztán kipakolás, és tíz órakor már indultunk is. (Nem, mintha maradhattunk volna tovább... :))

Hosszú út, esős hétvége, de akkoris megérte, és koccintottunk a nevem napjára. :D

Másodszor pedig: túl vagyunk a sokadikon.

A sokadik (négy?) Katy-Niki hétvégén. :D István elutazott, és ez ilyenkor már hagyomány. Hagyomány az is, hogy ilyenkor jó kis filmeket nézünk - de ezen a hétvégén még gondolni sem volt rá időnk. :) Hogy a szokottnál is jobban kezdődjön, csütörtökön ittunk egy kávét Krisztivel és Katyval, csak, hogy ráhangolódjunk a másnap esti partyra. A Kálvinon voltunk, és elsőre megtaláltuk a kiszemelt kávézót. :) Másnap aztán a Károlyis öregdiákra elcipeltem Rékát (akivel előtte már kibeszéltük az élet nagy dolgait a ZHm után, 'lájk', hogy trendi legyek :)), ahol találkoztunk ezzel azzal, és újfent, már sokadjára, megállapítottuk, hogy nagyon különbözik az ízlésünk bizonyos dolgokban. Ha jobban belegondolok, nem is értem Alant. :D Innen aztán neki iramodtam, és nem kis késéssel ugyan, de A Klinikákon felszedtük egymást Krisztivel, és irány a Fehérvári út (igen, tudom, hogy hosszú, de ennél pontosabban ne fogom Nektek meghatározni), ahol Katy már várt ránk. Kriszti hozott szülinapi Bailey's-t és finom hómméd mogyorós csokit, mi pedig rendeltünk bolognai-s pizzát. Kriszti valamivel tizenegy előtt menni kényszerült, és Katyval úgy belemerültünk a beszélgetés folytatásába, hogy csak öt után sikerült alvásra bírni magunkat. :)

Szombaton reggel, olyan hat-félhéttől félálomban bírtam csak (igen, másfél óra alvás, jól látjátok), mert Zsazsa kitüntetett a figyelmével - azt hiszem, az újdonság varázsa nagy hatással volt rá Velem kapcsolatban, Katyt ugyanis bármikor piszkálhatja, de Engem csak ilyenkor tud. :D Kilenc felé aztán igazán kelni kellett, mert tizenegyre Kittivel beszéltünk meg randit a Westendben. Csak egy kis késéssel értünk oda a "szia, bocs, hogy késtem" várakozóhelyre, aztán ebéd (reggeli? :)) után néztünk, és míg Kitti ráért, szóval tartottuk egymást. Miután Kitti elhagyott minket holmi Madáchért ( :) ), szerelmesek lettünk - cipő boltban jártunk ugyanis, de kibírtuk, főleg Katy, mert ilyen szempontból Ő határozottan gyengébb Nálam. :) Egy kis villamosozást követően ittunk egy-egy Konyakmeggyes kávét, lementünk az Intersparba, majd visszatértünk Zsazsához, megmutatni magunkat Neki. :) Innen egyből mentünk is volna tovább vásárolni, de Zsazsa szerzett egy kis munkát Nekünk, de ügyesek voltunk, megoldottuk. :D Vásárlásból visszatérvén volt egy újabb fél óránk, majd pezsgővel és csokival felszerelkezve indultunk Dankey szülinapi partyjára, ahol sok ismeretlennel ismerkedtünk meg, és nagyon finom marhapörköltet ettünk. Sőt, Dankey direkt Nekünk hozott csokilikőrt is! :) Ugyanakkor viszonylag korán mennünk kellett, hogy elérjük az utolsó villamosunkat. Persze a megállóban (hévpótló busz, aminek a sofőrje már odafele is megnyugtatott minket, hogy Neki is az az első útja arra fele) kiderült, hogy pár percen múlott ugyan, de lekéstük a buszt, és a következővel, fél óra múlva már nem érjük el a villamosunkat a Batthyány téren. Grrr. Tanakodtunk, majd végül Katy felhívta Dankey-t, aki még a kérdés elhangzása előtt felajánlotta, hogy próbál Nekünk fuvart szerezni. És szerzett is - végül a taxisofőrünk egészen a villamosig vitt minket, nagyon nagy hála érte. :) Innen hazafele viszont már mázlisan mentünk, mindkét villamosunk egyből jött, és gond nélkül hazaértünk. Szombat este persze elaludni is könnyebb volt, nyilván nagy segítség volt, hogy előző este nem sokat aludtunk. :)

Vasárnap a reggeli előtt még designerkedtünk egy kicsit, és Katy blogja zöld lett. :D Aztán jött a reggeli, almáspite ízű Danette, a hazafele út vége felé pedig vettem Szaszának egy szál virágot szülinapjára. :)

Talán még a hétvége nagy eseményei között felsorolhatnám azt is, hogy volt itt a fodrászom (keresztanyum :)), és nagy tanakodás után alaposan megnyírbáltuk (főleg Ő) a hajamat. Remélem, használ...

Egy hang az éterbe...

2010. szeptember 22. @ 2 komment

Címkék: élet szemlélet

Mindig is óvakodtam arról, hogy a véleményemet másokra rátukmáljam. Nyilván megesett már az ellenkezője is, de csak nagyon ritkán volt szándékos. :) Úgy gondolom, hogy egy tanár esetében ez még inkább fontos kellene, hogy legyen - ahogy minden matek tanár azt mondja, hogy 'kettő meg kettő az négy'. Nem találkoztam még olyan matektanárral, aki azt mondta volna, hogy 'bár sokak szerint kettő meg kettő az négy, én kutatásokat végzek, amik bebizonyíthatják, hogy ez nem így van, ezért azt fogom számon kérni, amit én gondolok'. Egy történelem tanár már nyilván könnyebben belesétál ebbe a csapdába. Jobban kedveli Mátyást, mint a magyar történelem többi alakját, így hajlamos sokkal több időt foglalkozni Vele, azt az érzést keltve, hogy nem volt királyunk, aki hozzá fogható lett volna. Esetleg nem igen kedveli az ókor egyes részeit, így ezeken gyorsan áthalad. De itt azért mégiscsak vannak tények, vagy tényeknek hitt adatok.

De mi van, ha az ember például filozófiát tanít. Ha filozófiát tanítok, miről beszélek? Megválaszolva a saját kérdésemet, azt mondanám, hogy ha én tartanék filozófia órákat, valószínűleg csak kérdeznék. Nem konkrét kérdéseket persze. Olyan kérdéseket tennék fel, amiket érdemes átgondolni az adott tárggyal kapcsolatban. Ezen kívül kitérnék a nagy filozófusok gondolataira, és életük gyors áttekintését venném még tervbe. A témák pedig adottak.

Van egy filozófia tanárom, akivel, minden jel arra mutat, egyáltalán nem értünk egyet. Ritkán mondok ilyet egy tanárra, de erre a nőre első előadás után a 'buta' szót használtam. Nyilván nem az a fajta buta, aki sosem tanult, nem művelt... Rengeteget tud idézni. De ugyanúgy, ahogy lehet valaki intelligens kevés iskolával, ugyanúgy lehet valaki buta sokkal. Ha érted, mire gondolok... Lényeg a lényeg, elkezdtük az anyagot - a Tízparancsolatot kezdtük elemezni erkölcsi szempontból. Bennem, aki bár tisztelem a vallásokat, nem vagyok megkeresztelve, már az elején felmerült, vajon mennyire foglalkozunk azokkal az esetleg jelenlévőkkel, akik más vallásokat képviselnek, de ezen ellenszenvemet elintéztem azzal, hogy előítéleteim vannak az előadó ellen, és csak ez a baj.

A "Ne ölj!"-nél tartva fejeztük be a múlt órát, és folytattuk ma is ugyanott. Beszéltünk arról, mikor bocsánatos bűn, és mikor kifejezetten "dícsérendő dolog az ölés" (önvédelem, háború). Beszéltünk az eutanáziáról és az abortuszról. Az előadónk elmondta a véleményét, illetve, hogy miért visz valakit rá a lélek. Beszéltünk pszichológiáról, párkapcsolati tényezőkről. Egy szó sem esett az erkölcsi oldaláról a dolgoknak. Gyakorlatilag csak olyan kérdések voltak, amiket a tanárnő nem tett fel. Elmondta a véleményét, és sokat példálózott az ismerőseivel, hírekkel. Az egész nagy csalódás volt, én előre örültem a filozófia órának...

Személyes ellenszenvem végül akkor ért a csúcsára, ahonnan nem hiszem, hogy egykönnyen le tud jutni, mikor az abortusz mellett érvelt. (Ellene nem sok érv hangzott el, csak az, hogy felelősséggel kell inni az éjszakában.) Szíve joga. Beszélt a nehéz helyzetű családokról, az instabil párkapcsolatokról és a betegen született gyerekekről. Azt mondta "és gondoljunk csak bele, ha az a gyerek betegen születik, az teher a szülőnek, és teher a társadalomnak is". Mondott még egy példát, ahol igen ellenszenvesen mutatott be egy fogyatékos fiút, akit az anyja már húsz éve (nyilván régebb óta) ugyanolyan állapotban, tolókocsiban visz sétálni, és hogy hiába mondják, "hogy egy olyan bárgyú vigyorral az arcán mennyi szeretetet tud adni egy olyan gyerek, hát el nem tudom képzelni". Nem ez a mondat volt az. Még az előző. Amikor egy hajszálon múlott csak, hogy össze nem csaptam a cuccaimat és kivonultam a teremből.

Honnan jön az ilyen ember?

Jelenetek

2010. szeptember 21. @ 2 komment

Címkék: figyelő

Utca. Napsütés. Járda - nem túl széles, két ember nagyjából elfér egymás mellett. Nagyjából. Szembe jön egy fiatal nő, harmincas. Pár lépéssel mögötte a fia. Legfeljebb két éves. Menő ruci, napszemüveg, pogácsa a szájban. Vagy olyasmi. Anya biztatja, Baba dünnyög. Anya válaszol:

- Nem, nem. A néni nem fog elütni minket, majd kikerüljük egymás!

Mosolyogva üdvözöljük egymást, majd elhaladunk egymás mellett...

 

          Snitt.

 

Busz. Napsütés, kicsit később. Lány, fiatalabb nálam, legfeljebb Velem egyidős, ránézésre. Mellette kis srác, úgy hat éves, ölében fiúka, egy év körül. Kerek mosolygós babaarca van, vidám, élénk teremtés. Egy szót ismételget, Babuga. Ilyesmi. Lány érdeklődve:

- Ez Te vagy? Babuga vagy?

Báty:

- Igen. Babuga vagy, igaz? És Anya az anyababuga, apa az apababuga.

Lány nem mond semmit. Kapaszkodjatok, leszállunk. Felállnak, Báty játszik Babával, aztán leszállnak a buszról.

 

          Snitt.

 

Busz. Még szép idő. Jóval korábban talán. Olvasni próbáltam, de a szél belefújt a szemembe, hát inkább csak meditálok. Anyuka felszáll babakocsival. Köszöni, nem szeretne leülni. Helyes a Kicsi. Almaarcú mosolygós lányzó. Szél továbbra is fúj, szem becsuk, meditál. Telefon. Hallo, igen, nemsokára otthon vagyok. Leteszem, elteszem. Babalány nagy szemekkel néz, és teli szájjal vigyorog, még a pogácsát is elfelejti megrágni. Kicsi bogár. Anya Barátnővel beszélget. Nem sokkal később jeleznek, Anya visszaadja a pogácsát Babalány kezébe. Megfordulnak, és leszállnak. Szél fúj. Szem becsuk...

Umberto Eco: Hogyan kell jól írni

2010. szeptember 17. @ Szólj hozzá!

Címkék: fun karc

  1. Kerüld az alliterációt: csacska csali az csak.
  2. Kerüld a frázisokat: a frázis üres szócséplés.
  3. Ne használj jeleket & rövidítéseket stb.
  4. Ne felejtsd (soha), hogy a zárójel (még ha nélkülözhetetlennek véled is) megszakítja a mondat fonalát.
  5. Vigyázz, nehogy... túlzásba vidd a hármaspontokat.
  6. Használj minél kevesebb macskakörmöt: nem „sikkes” dolog.
  7. Sohase általánosíts.
  8. Az idegen szavak nem segítik a bon ton-t.
  9. Bánj fukarul az idézetekkel. Jól mondta Emerson: "Gyűlölöm az idézeteket. Csak azt mondd, amit magadtól tudsz."
  10. A hasonlat olyan, akár a frázis.
  11. Kerüld a redundanciát; ne ismételd el kétszer ugyanazt; ismételni felesleges. (Redundancián azt értjük, hogy valaki ok nélkül magyaráz olyasmit, amit az olvasó egyszer már felfogott.)
  12. Seggfej, aki csúnya szavakat használ.
  13. Fejezd ki magad mindig többé-kevésbé pontosan.
  14. Ne alkoss egyszavas mondatot. Kerüld.
  15. A túl merész metafora kerülendő: toll a kígyó pikkelyén.
  16. Oda, tedd a vesszőt ahova, kell.
  17. Tudd, mikor használj pontosvesszőt és mikor kettőspontot: ez persze nem könnyű.
  18. Került a képzavart akkor is, ha „hét nyelven beszél”; a rossz hasonlat kisiklik, mint a vöcsök.
  19. Minek annyi szónoki kérdés?
  20. Légy tömör, igyekezz hosszú – vagy a kevéssé figyelmes olvasót óhatatlanul zavarba ejtő közbeékelések által megszakított – mondatok helyett a lehető legkisebb számú szóval kifejezni, amit gondolsz, nehogy magad is hozzájárulj az információs környezetszennyezéshez, mely (különösen ha a mondandó fölösleges vagy legalábbis nélkülözhető pontosításokkal van megspékelve) minden kétséget kizáróan ennek a média sújtotta kornak az egyik tragédiája.
  21. Ne lelkendezz! Takarékoskodj a feliáltójelekkel!
  22. Írd helyesen az idegen neveket, mint például azt, hogy Beaudelaire, Roosewelt, Niecse és így tovább.
  23. Mindenekelőtt élj a captatio benevolentiae eszközével, hogy megnyerd magadnak az olvasót (bár lehet, hogy ezt sem érted, amilyen hülye vagy).
  24. Gondosan ügyej a hejesirásra.
  25. Mondanom sem kell, milyen bosszantó kifejezőeszköz a preteríció.
  26. Ne ismételgesd magad. Legalábbis fölöslegesen ne.
  27. Sose használj fejedelmi többest. Bizonyosak vagyunk benne, hogy nem kelt jó hatást.
  28. Ne keverd össze az okot az okozattal: félrevezetne, tehát rosszul tennéd.
  29. Ne alkoss olyan mondatot, amelyben a konklúzió nem következik logikusan a premisszákból: ha mindenki ezt csinálná, akkor a premisszák következnének a konklúziókból.
  30. Ne hódolj az archaizmusoknak, a hapax legomenon-nak és más szokatlan lexémáknak, melyek, bármennyire úgy érzed is, hogy grammatológiai différance nyilatkozik meg bennük, és dekonstrukcióra csábítanak, mindenképp – kivált, ha netán még fenn is akadnának az aggályos szövegmegközelítés rostáján – meghaladják a szöveg címzettjének kognitív kompetenciáit.
  31. Ne fecsegj, de kevesebbet se mondj annál, amennyit.
  32. A mondat akkor kerek, ha

Juj-juj!

2010. július 10. @ Szólj hozzá!

Címkék: meló nyár

Készen vár a bőrönd, a hátizsákba kell még bepakolni, aztán már nem lesz, ami elterelje a figyelmemet a pillangókról, amik valószínűleg az ebéd (reggeli) részét képezhették - hogy kerülhettek volna máshogy a gyomromba?

Felkészülésem fontos lépései között tartom nyilván a szombat óta megejtett találkozókat; hogy listát írtam, mit tegyek a bőröndbe ( XD ); mindenféle okmányaimat; hogy felírtam a legjobb nevű állatorvos elérhetőségét (és mivel ezt megtettem, úgysem lesz rá szükség); és hogy többször is bepakoltam a bőröndömet. Másodszor, hoyg átrendezzem, harmadszor, mert nem volt mit felvennem, negyedszer, mert már elraktam a szemöldök csipeszt. :D Volna még mit mesélnem, de le fogom meríteni az aksimat, szóval inkább megyek idegeskedni/izgulni. :)

És ezt a sok előkészületet látván, amit megtettem, nem is gondolnám, hogy csak két hónapra megyek. :) Persze más szempontból meg: kéééét hóóóónaaap! :D Aaaaangliábaaaaaan!!!! :DD És tengerparton...

Mozizós nap

2010. június 30. @ Szólj hozzá!

Címkék: mozgókép

Mondanivalóm kapcsán visszanéztem az archívumomat, és nem egy dolgot nem találtam meg benne - ebből is látszik, mi mindent hagyok ki a meséből. Így például nem találtam a Gyerekkel és Szaszával megnézett Shr3k-et, illetve szintén Szaszával elkövetett mozi-napot, amikor is megnéztük a Matthew McConaughey-féle Excsajok szellemét, és, mivel az nem tetszett annyira, átmentünk az Arénába, és megnéztük a Másnaposokat is. (Aminek egyébként már előre félek a közelgő második részétől...)

És amiért ez most eszembe jutott - hasonlót alkottunk tegnap is: félnégyre vettünk jegyet a Ha/ver c. filmre (itt jegyezném meg, hogy talán rám vall, hogy nem tudtam semmit a filmről, csak látam egy előzetest (a moziban), ami tetszett, és Szasza, aki mint kiderült, nem is látta az előzetest, csak egy kicsit belőle, állította, hogy az a film az - nem az volt :D), majd rájöttünk, hogy addig még nagyon sok idő van vissza, úgy döntöttünk, előtte megnézzük a Drágán add a kertedet c. B. Fraser-féle vígjátékot.

Eclipse

2010. június 25. @ Szólj hozzá!

Címkék: vámpír mozgókép

Tegnap este volt (vagyis nekünk talán hajnalban) az Eclipse világpremierje. Ezt nem olyan régen derítettem ki. Sőt, a kiderítettem is túlzás, inkább csak rábukkantam véletlenül. Nem, ez sem teljesen igaz. Hogy is volt? Mindegy is. Ja! IMDb-n jártam (Bones kapcsán, bár felesleges volt, mert a FOX oldala hasznosabbnak bizonyult), és gondoltam, ha már ott vagyok, vetek egy pillantást erre is - mi hír van a háza táján.

Úgy volt ugyanis, hogy nem olyan régen hallottam, hogy hamarabb lesz, mint számítottam - úgy két héttel. Akkoriban épp elkezdtem a Breaking downt, és hogy vége lett, egy kicsit megint elkapott a láz, és épp aznap jártunk Media Markt felé, ahol nagy New Moon DVD plakátok virítottak mindenütt. Valahogy így kedvet kaptam a filmhez, és este meg is néztük (vagyis majndem végig néztük), és nagyon meglepődtem magamon, hogy sokkal jobb, mint az emlékeimben élt. Bár ezt végülis annak tudtam be, hogy a Twilight filmről szörnyű emlékeket őrzök, és hasonló reakcióra számítottam ennek kapcsán is. (Mozinál is bejött, most is, bár még mindig nem mondom, hogy jó film lenne, sajna... Pedig igyekszem, tényleg. :() Ez a nagy sikerélmény pedig odáig fajult, hogy most már kifejezetten várom az új filmet, és tetszik az előzetese is - de az első képek láttán felötlött bennem a gondolat: Méghogy a vámpírok sohasem változnak?! Csak attól félek, hogy így már túl nagyok lesznek az elvárásaim, és megint rossz érzéssel fejezem be. :(

Mondom a magamét

2010. június 23. @ 2 komment

Címkék: barátok könyv nyár mozgókép konyha(művészet) mondom a magamét

Olyan  régen nem írtam, hogy szinte már-már kezdtem kételkedni magamban. De ahogy halad előre az idő, azt hiszem, kezd egyre jobban visszatérni az életerő a házam(szobám)tájára - egy csomó közösségi dolgot csináltam már a héten, még ha csak a hálózat száguldó bitjein keresztül tettem is ezt. Egyrészt felköltöztem a moly.hu-ra, amit még menjus ajánlott anno, jó régen. Végre sikerült magas szintre fejlesztenem a hozzáértésemet az oldalon, és miközben egy csomó könyvet bepakolgattam a listámba, arra jutottam, hogy ez egyetlen figyelőm frissítések oldalán biztosan mind megjelenik - bocsi, menjus, hogy összefirkáltam neked ott mindent, de nagyon belejöttem. :)

Aztán. Tegnap bejelentkeztem MSN-re! Húúha. Gyorsan beszéltem is Eszterrel, és gyorsan fel is hívtam a figyelmét a készülőben lévő dolgokra. Rajta van a listán. :) Beszélgettünk menjussal is, úgy néz ki, jövőhéten megejtünk egy könnyes búcsúval záródó találkát - mert én is utazok, ő is utazik. Persze, mikor én hazajövök, ő akkor megy el. Igaz, rajtuk kívül számítottam még két másik ember jelenlétére, egyikükkel sem 'találkoztam', na de ami késik, nem múlik. Esztertől kaptam jó kis olvasni valót. Ő mindig jó kis olvasnivalókkal lep meg engem. :) Andival is sikerült beszélni. Vele is tali hamarosan. Jó napok jönnek - holnap, úgy néz ki, megyünk koktélozni is. :)

A VB-t kihasználva kicsit a konyhát is uralmam alá vettem, igaz, még mindig nincs teljhatalmam felette, és most már nem is lesz, de hihetetlen jó érzés volt, hogy végre valamit én is alkothattam - általában ugyanis csak a sütni valók 'maradnak rám'. Hmmmm, hogy nem is olyan rég mennyire finom bagelt sütöttem reggelire... Nyammm. Ezt az oldalt amúgy is nagyon szeretem, ha használnék szakácskönyvet, tuti megvettem volna már. :) De azért csak hatással van rám is ez a nagy foci láz - egész kezdek kiművelődni, és már simán mehetnék az m1 stúdiójába, anya mindig azon röhög, ha leülök nézni, hogy kritizálni már milyen jól tudok. Tény, de akkor is. :) És csak azért nem árulom el a csapatomat, mert babonás vagyok (meg amúgy is egyértelmű és meg mert minden más fórumon már lekommunikáltam tulajdonképpen :)).

Nagyban nézem mostanában az Angelt is, mert mindenképpen szeretném visszajuttatni Mariettának, mielőtt még leharapja a fejemet, mert már nagyon régóta nálam van. Bár még mindig jókat nevetek rajta, gyakorlásnak mindenképpen jó.

Visszafele haladva a dologgal... Vizsgaidőszak - sikerült széthúznom, de még így is keményen tanultam az utolsó hétre, hogy mindent megértsek. A megértéssel nem is volt gond... :)

Közben voltunk lakásavatón is Katyék új albérletében - fura, hogy a szorgalmi időszak végeztével a rendszeres kávézásaink is elmaradtak (és ha már itt tartok, a kávézásokról szóló beszámolóm is elmaradt ám :)). Kezdtük a McCaféban, tavaly, egy Joy kuponnak köszönhetően. Akkor szerettünk bele a marcipános cappuccinoba, de az aztán megszünt, és elkezdtük végigjárni az Alle kávézóit. Az első Hmmmmmmmm a Bali Caféban jött szembe, csokicsínó álnéven - sűrű forrócsoki, presszókávé, narancs, tejszínhab... Aztán sok helyet kipróbáltunk, de végül mondhatjuk, hogy megállapodtunk a Frei Café-nál. Jó hely, és fini.

Az ezt megelőző héten (ha jól emlékszem) csajos délután volt - Szex és New York 2. Hát, őszintén: nekem nagyon tetszett. Gondolkodtam rajta, hogy kapjon-e saját posztot, ahogy a filmeknek mindig szoktam adni, de végül arra jutottam, hogy itt elmondom, hogy nagyon jó volt, és kész, mert úgyis csak egy rövid poszt lenne. De sok nevetni való volt benne, ennyit elárulok. Tényleg nagyon tetszett. :)

És ez előtt volt nem sokkal az is, amikor kiderül, hogy mit fogok csinálni a nyár nagy részében, és azt  kell mondanom, juhééé. De persze, hogy minden örömbe kell egy kis ürömnek is belecsempészve lennie, ami el is szomorít kicsit, de hazudnék, ha nem mondanám, hogy azért már nagyon várom. :)

Hát, azt hiszem, így hirtelen ennyi, de ha minden igaz, jövök még mostanában két könyvvel nektek - legalább. :)

...

2010. május 26. @ Szólj hozzá!

Címkék: fun

Puszta kézzel megtöröm a mogyit,
Gyúrok sütit, bridge-ben én vagyok az Ász!
Messzebb köpök, jobban lövök, mindig élen jövök,
Nálam senki hangosabban úgysem röhög.
Én a verhetetlen U.S.A.-ből úsztam át!

süti beállítások módosítása